Ha valaki szeret,önmagad lehetsz,
Olyan önmagad kit még te sem ismerhetsz,
Mert a belső éned,mi bent lakozik,
Tévhitek miatt kijönni habozik.
De ha érzi,hogy szeretik,és feltétel nélkül szerethet,
Van ember kivek örökké kacaghat nevethet,
Kirobann és utat tör magának,
Megálljt parancsolva,a bús magánynak.
A szeretet egy relatív fogalom,
Az érzést örökre szívembe fogadom,
Ha van ki megadja nekem,akkor élhetek örökké,
Hiszen az életem addig tartson mint az övé,
Hiszen az én életem a szeretet,és a szeretet ő,
Nélküle az életem,egy kibaszott taknyos zsebkendő,
Ezért kérem a sorstól,tartsa mellettem,míg élek,
Hisz nélküle a bennem élő valami,az nem lélek,
Csak egy üres hely,hol helye lenne szeretetnek,
Ha ő nincs,szeretet sincs,és nem akarom,hogy belevesszek.